Beteg épület szindróma- a járványhelyzet felerősíti a tüneteket?

Iroda az otthonunkban

A beteg épület szindróma nem újkeletű probléma, a WHO 1984-es becslése szerint az épületek akár 30% -ánál a rossz beltéri levegőminőség járulhat hozzá az SBS-hez. Míg azonban korábban főként a munkahelyek kapcsán merült fel ez a probléma, a járványhelyzet következtében egyre fontosabbá válik az otthoni környezet hatása is az egészségre.

A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) meghatározása szerint az SBS: az épületben tartózkodóknál akut egészségügyi panaszok jelentkeznek, melyek összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A kiváltó ok lokalizálható egy adott helyiségben, de elterjedhet az egész épületben is.

A beteg épület szindróma (SBS) tünetei

Mivel az elmúlt időszakban és jelenleg is sokan a korábbinál jóval több időt töltenek az otthonukban, ezért fontos, hogy ismerjék a tüneteket, melyeket a lakás rossz levegőminősége okozhat. Az SBS tünetei lehetnek:

• Szemviszketés, könnyezés
• Orrfolyás
• Száraz és viszkető bőr
• Orrdugulás
• Krónikus arcüreggyulladás
• Fejfájás
• Hányinger
• Fáradtság
• Koncentrációs problémák
• Köhögés

Ezek a tünetek jellemzően akkor jelentkeznek, ha az érintett az adott épületben vagy helyiségben tartózkodik. Távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek.

Mi okozza a rossz beltéri levegőminőséget?

A probléma lehet átmeneti vagy tartós, a kiváltó októl függően. Rossz levegőminőséget okozhat egy beázást követően nedvesebb belső levegő, penész megjelenése. Ilyen esetben idővel a falak kiszáradnak, és a levegőminőséggel kapcsolatos probléma is megszűnik. Ha viszont a penészesedés az épület szerkezeti – például szigetelési – hiányosságaiból ered, akkor a tünetek tartósan fennmaradnak, amíg a szükséges átalakításokat el nem végezzük az épületen.

A páratartalom és a penész mellett a belső levegő minőségét befolyásolja többek közt az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja, nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata.

Hogyan kezelhető az SBS?

Ha úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, akkor javasolt szakembert felkeresnie. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek. Ilyen esetben fontos a tünetek kezelése, ám a panaszok csak akkor fognak tartósan elmúlni, ha a kiváltó okot is sikerül megszüntetni. Az NHS például az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a beteg épület szindróma kezelésére:

• Fontos a lakás hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása. Nappal melegebb, 24^oC körüli, éjjel hűvösebb, 20^oC körüli hőmérséklet az ideális. A páratartalmat 40-50% között javasolt tartani.
• Fontos az épületben használt légkondicionáló rendszeres időközönként történő tisztítása.
• A tisztítószerek tárolja biztonságosan, megelőzve a szivárgást.
• A lakásban naponta több alkalommal rövid, de intenzív szellőztetés történjen.
• Iktasson be képernyőmentes szüneteket a munkában, ha van rá mód, tartózkodjon ezalatt a szabad levegőn.
• Kerülje – legalább - az épületben a dohányzást.